Odüsszeusz bolyongásainak helyszínei I. rész
Trójától Hadészig.
Erre járt Odüsszeusz
A bolyongások a Malea-foknál kezdődtek.
Trójából indulva kicsit elmentek rabolni Iszmaroszba, mmajd onnan a Malea-fok felé menekültek.
Ez a pont, amit még ismert Odüsszeusz, innen kezdődnek a bolyongások.
Itt rájuk tört a vihar és mind a 12 hajóját elsodorta. Ha nincs vihar, akkor pár nap mulva hazaért volna Ithakába és nem lett volna Odüsszeia.
Kattints
a térkép adott pontjára a helyszínek eléréséhez!
Malea-fok
ahol a kalandok kezdődtek
TRÓJÁTÓL A MALEA-FOKIG
SZAKASZ IDEJE
kb. 18 nap
SZAKASZ TÁVJA
kb. 440 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
kb. 18 nap
A MALEA-FOKTÓL MEGTETT ÚT
kb. 440 tmf
A Malea-fokot nem nehéz azonosítani, ma is így hívják. Trójából hazafelé tartva akkoriban csak a Málea-fok megkerülésével lehetett eljutni Ithakába. További bizonyíték a homéroszi helyszínre, hogy a szemben lévő sziget ma is a Küthéra nevet viseli.
Ha nem tör rájuk északról a vihar, akkor 3-4 napos hajóút után hazaértek volna Ithakába, és a világirodalom szegényebb lenne egy csodálatos művel.
80. csakhogy amint fordultam ez útra Maleia fokánál,
81. messze Küthérétől űzött Boreász meg a hullám.
Homérosz: Odüsszeia. 9. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
A Jón-tengeren és a Földközi-tenger középső részén viharban a 7,5 méter magas és 250 méter hosszú hullámok a leggyakoribbak.
A lótuszevők földje célterületének meghatározásához modellezni kell a viharban való sodródást. Ehhez először a szelet kell értelmezni. A Boreász az északias irányú szelet jelent, amelyet ma Gregálénak hívnak a tengerészek.
A sodródás kezdete
Ez a partoknál északi vagy északkeleti, de a nyílt tengeren már csak északkeleti irányú. Ebben a szélben a déli (180 fok) iránytól a nyugati (270 fok) irány közötti szektorban tudtak hajózni.
A kilenc nap alatt megtett távolságot két szélső értékkel lehet jellemezni: a minimális sebességgel való sodródás, és a másik a „vihar meglovagolása.
A Malea-fok hajózási jelentősége
Ezt a helyet ma is olyan „kis Horn-fok”-ként emlegetik a tengeri vitorlázók, amely megkerülése ma is kaland. Lehet, hogy szélcsenddel fogad, lehet, hogy 40 csomós széllel. Itt találkoznak ugyanis az Égei-tenger szelei és áramlatai a földközi-tengeri szelekkel és áramlatokkal. Különösen gyakoriak tavasszal és ősszel a Malea-foknál áthaladó és megtorpanó ciklonok által keltett északi és északkeleti viharos szelek.
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai:
2000-ben, az I. Odüsszeusz expedíció alatt hatalmas viharba keveredtünk itt. Félelmetes 8 méteres hullámok hajtottak minket délnyugatnak 3 napon át.
Majdnem 3 évtizede évente többször is elhajóztam a Malea-foknál. Gyakran ez egy nagy választóvonal volt az Égei-tenger és a Földközi-tenger időjárási viszonyai között.
Az út eddig
Malea-fok
SZAKASZ IDEJE
0 nap
SZAKASZ TÁVJA
0 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
0 nap
ÖSSZES MEGTETT ÚT
0 tmf
9 napos sodródás viharban
a lótuszevők földjére
A. szekció:
HAJÓZÁSI REKONSTRUKCIÓ
A számítás forrása
83. sokhalu tengeren át; tizedik nap végre elértünk
84. partja elé a virágot-rágó lótuszevőknek.
85. Ott szárazra kiléptünk és vizet is meritettünk,
Homérosz: Odüsszeia. 9. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
A Jón-tengeren és a Földközi-tenger középső részén viharban a 7,5 méter magas és 250 méter hosszú hullámok a leggyakoribbak.
A lótuszevők földje célterületének meghatározásához modellezni kell a viharban való sodródást. Ehhez először a szelet kell értelmezni. A Boreász az északias irányú szelet jelent, amelyet ma Gregálénak hívnak a tengerészek.
Ha ez egy mesebeli, mitikus utazás lett volna, akkor Homérosz 77 napot, vagy akár a jól hangzó 100 napot is írhatott a volna. De az Odüsszeiában pontosan 9 nap szerepelt.
Hátha valóban 9 napig sodródtak?
A továbbiakban megvizsgáltam, hogy 9 nap alatt hova juthattak volna el a hajók.
A Boreász a partoknál északi vagy északkeleti, de a nyílt tengeren már csak északkeleti irányú. Ebben a szélben a déli (180 fok) iránytól a nyugati (270 fok) irány közötti szektorban tudtak hajózni.
A kilenc nap alatt megtett távolságot két szélső értékkel lehet jellemezni: a minimális sebességgel való sodródás, és a másik a „vihar meglovagolása".
A Nemzetközi légi és tengeri felkutatási és mentési kézikönyve, III. kötében a viharos szélben egy Odüsszeuszéhoz hasonló hajó
- 35 csomós viharban 2,4 tengeri mérföldet sodródik óránként, vitorla nélkül.
A minimális távolság:
9,5 nap ×24 óra × 2,4 csomó=
547 tengeri mérföld:
A maximális távolság,
a viharral futva,
9,5 nap ×24 óra × 2,4 csomó=
789 tengeri mérföld,
A sodródás mértéke elsősorban a hajó víz alatti részének kialakításától és a hajótest, az árboc, a viharvitorla formájától, méretétől függ.
(Én ebben az esetben megpróbáltam volna minél kevesebbet dél felé sodródni, ezért oldalt és kissé hátulról vettem volna a szelet és a hullámokat, annyira, amennyit elbír a hajó. Továbbá hosszú köteleket engedtem volna ki hátul, amely kissé fékezte volna a hajót és segített volna kormányozni.)
Ha egy dinamikus sodródási modellt vizsgálunk, akkor hasonló jellegű eredményt kapunk. Ebben figyelembe vesszük, hogyan változik a szél és a hajó sebessége az idő múlásával. A vihar gyakran a második napon beerősödik, majd a 3.-4. naptól fokozatosan csökken a szél ereje. Ritka az olyan vihar ebben az időszakban, amely 4-5 napnál tovább tart. Viszont megmaradnak a 3-6 méteres holthullámok, amely lehetetlenné teszik az evezést.
A dinamikus modellezés szerint a hajók nem egyenes vonalban sodródtak.
Ha a becslésben 10% hibát követünk el, a végeredményt ez lényegében nem módosítja Most nézzük ennek alapján a lehetőségeket.
A 9 napos vihar sodródásával elérhették Djerba térségét.
További bizonyíték, hogy a líbiai-tunéziai partokon sehol sem találhattak védett partszakaszt, csak a Djerba-sziget mögött, annak nyugati partjainál leltek menedéket a vihar után néhány napig még megmaradó holthullámok elől.
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai:
A 2000. évi Odüsszeusz Expedíción mi is így jártunk. Mintha megrendeltük volna, egy hatalmas vihar tört ránk, amelyben 7-8 méteres hullámokban hajóztunk az Albatrosszal. Három napon át, 7-9 csomós sebességgel. De mi tudtuk az irányt, a hajónk biztonságos volt és csak sajnálni tudtuk szegény Odüsszeuszt.
B. szekció:
A HELYSZÍN AZONOSÍTÁSA
A virágot rágó lótuszevők földjén
– Djerba, Tunézia
De mi is történt itt velük?
A kilencnapos vihar után elcsigázva, kimerülten végre partot értek. Valószínűleg lefeküdtek a fövenyre, és megfogadták, hogy soha többé nem szállnak hajóra.
Sajnos a hajómon is többször megtörtént már ilyen, amikor egy hosszabb viharos hajóút után voltak olyan társaim, akik aki nem bírták tovább és elmenekültek.
Így megértem Odüsszeusz aggodalmát, amikor ebben a helyzetben zendüléstől tartott.
Nekem úgy tűnik, hogy a lótuszra "rákente" Odüsszeusz azt a tényt, hogy hajósai a 9 napos vihar után kimenekültek a partra és nem akartak tovább hajózni.
De mi is lehetett az a mágikus lótusz?
Az ókorban egy datolyafélének tartották, amely különleges méretű és csodás ízű volt.
Számomra a lótusz csak egy mese elem, olyan étel vagy ital, amelytől elfeledkezik az otthonáról, a szeretteiről is a szegény elbűvölt szereplő.
Ezzel próbálta meg Odüsszeusz megmagyarázni a hajósai viselkedését.
Megtudjuk az Odüsszeia szövegéből, hogy amikor a lótusztevéstől kábult társait a hajóra vezettette és a többiek lázadásától tartva elmenekült a szigetről.
87. És miután jóllaktunk mind étellel-itallal,
88. akkor a társaimat küldtem, hogy megtudakolják,
89. hogy míly búzafogyasztó férfiak élnek e földön;
90. két embert kiszemeltem, a hírnök harmadikul ment.
91. Mentek, s elkeveredtek azonnal a lótuszevőkkel,
92. kik nem terveztek számukra gonosz veszedelmet,
93. ámde megízleltették vélük a jóizü lótuszt.
94. És közülük ki a mézédes termést meg is ette,
95. már nem akart hírt adni nekünk, nem akart hazatérni,
96. ott kívánt az örökre maradni a lótuszevőknél,
97. egyre a lótuszt szedni, feledve a szép hazatérést.
98. Őket, sírtak bár, a hajóra vezettem erővel,
99. és evezőpad alá lekötöztem a görbe hajókon;
100. többi derék társamnak utána parancsomat adtam,
101. hogy mind szálljon a fürge hajókra sietve, nehogy még
102. más is egyék közülük lótuszt s hazatérni feledjen
Homérosz: Odüsszeia. 9. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
A menekülés iránya a partra merőleges szokott lenni. Úgy nem menekül senki, hogy a part mentén halad még hosszabb ideig. Ha a partraszállás helye a sziget észak-nyugati pontja volt, akkor onnan egyenesen északra vagy nyugatra tudtak elindulni.
Mi szól az azonosítás mellett?
A Trójától és a Malea-foktól számított hajózási irány, az uralkodó szelek, valamint az ókori források alapján Djerba megfelelhet Homérosz leírásának.
Ezt megerősíti Strabón is, aki megnevezte, hogy itt (mai Djerbán) éltek a lótusz-evők.
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai:
Az expedíció során bejártuk Djerbát. A szigetet észak és északkelet (Plage de Sidi Mahrez , Ra's Rmel) felől homokos zátonyok veszik körül 10-15 km széles sávban. Ezeket a zátonyokat a viharos hullámok építik-és pusztÍtják folyamatosan. Ezen a zátonyos sávon az északról jövő erős, viharos hullámok veszélyes törőhullámokként futnak ki a partra, ami lehetetlenné teszi a partraszállást.
Az út eddig
A 2. szakasz vége
SZAKASZ IDEJE
kb. 9 + 1 nap
SZAKASZ TÁVJA
kb. 640 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
kb. 9 +1 nap
A MALEA-FOKTÓL MEGTETT ÚT
kb. 640 tmf
Csalitos sziget, a küklopsz föld közelében
partraszállás sötétben
142. Hát oda ért a hajónk, valamely isten vezetett tán
143. át a sötét éjen, hisz nem láthattuk a földet:
144. mert a hajót mély köd burkolta körül, s odaföntről
145. nem ragyogott le a hold, betakarta egészen a felhő.
146. Ott e sziget földjét nem pillantotta meg egy sem
147. - észre se vettük a part fele hömpölygő sok igen nagy
148. hullámot —, míg bárkáink nem ütődtek a partnak.
149. Bárkáink kiszaladtak a partra, bevontuk a vásznat,
150. és mi magunk léptünk ki a tenger torlata mellett;
Homérosz: Odüsszeia. 9. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
A Földközi-tenger középső részén vulkanikus, meredek, sziklás szigetek vannak.
A térségben lévő többi sziget, a Pantelleria , a Pelagie szigetek (Linosa, Lampione, Lampedusa) vulkáni eredetűek, hegyesek, síkság nélküliek. Ez alól kivételt képez a Lampedusa, amely egy 133 méter magas fennsík. Csak egyetlen olyan sziget van, amelyen hegy emelkedik és még jellemzően lapos is.
Lehet, hogy Homérosz is erre utalt, amikor a szigetet így jellemezte:
„erdős, vadkecskék lakják azt sűrű sereggel”
A lótuszevők földjéről Odüsszeusz észak felé indulhatott. Hazája irányát érezte, de arról nem tudhatott, milyen messzire sodorta nyugat felé a kilencnapos vihar. Arra számíthatot, hogy előbb-utóbb eléri a partot, majd onnan kelet felé hajózva haza fog jutni.
A valószínű átlagsebességük 2 tmf/óra lehetett, ami a vitorlázás és az evezés becsült értéke.
A szícília nyugati részén elterűlő Egadi-szigetek egyikén, a Favignana-szigeten, van a 302 méter magas M.S.Caterina hegy és attól keletre egy 6 kilométeres, nyugatra pedig egy másfél kilomérese laránylag lapos síkság található, amely 8-25 méter magasan emelkedik a tengerszínt fölé. Ahogy ezt Homérosz is leírta.
Talán nem véletlen, hogy az ókorban a szigetcsoport neve görögül Aigatesz (latinul Aegates) és Favignana neve pedig Aigusza (Aegusa ) volt, ami kecskét jelent.
Bradford a partraszállás helyéül a Cala Grandét valószínűsítette. Véleményem szerint ez a hely nem alkalmas az Odüsszeia szerinti eseményekre, ugyanis dél felől érkeztek ködben, és minden tudatos emberi közreműködés nélkül a szél és a hullámok partra tették a flottát.
A Cale Grande bejárata nyugat-délnyugat felé nyílik, és a sziklás partjai alkalmatlanok a 12 hajó kikötéséhez. Ebbe az öbölbe érkezve a flotta elpusztult volna a sziklákon. Az öböl feneke hirtelen mélyül, így 3000 évvel ezelőtt sem lehetett homokos partja.
106. s törvénynélküli dölyfös Küklópsz-nép mezejére
107. ért a hajónk,
116. Elterül egy csalitos sziget ott, épp szemben a küklópsz-
117. föld kikötőjével, nem távol s nem közelében;
166. S átláttunk a közel küklópsz-földekre, a füstre,
Homérosz: Odüsszeia. 9. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
A szigetet bejárva a déli partok mentén A P.ta Longa félszigettől letre fekvő partszakaszt ma is strandnak használják. A homokos partján az Odüsszei szerint éjjel kitehette a hajókat a hullámzás.
Akkoriban nem voltak térképek, navigációs műszerek, így érhettek partot "váratlanul".
Számomra nagyon fontos a Favignana-sziget azonosítása, mert ez alapján tudtam azonosítani a küklopszok földjét, amely közelében van a "csalitos-sziget".
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai:
Az expedíció során én a Favignana-sziget déli részén lévő Punta Longához tartozó Burrone-öblöt találtam a legalkalmasabbnak a partraszálláshoz. Ez dél felé nyitott, a partja most is homokos, védett a hullámzástól és elég széles ahhoz, hogy alkalmas legyen a 12 hajó kikötőjéűl.
Az út eddig
A 3. szakasz vége
SZAKASZ IDEJE
kb. 5 +1 nap
SZAKASZ TÁVJA
kb. 260 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
kb. 16 nap
MELEA-FOKTÓL MEGTETT ÚT
kb. 900 tmf
Küklopszok szigete
Levanzo - az első igazolthelyszín
106. s törvénynélküli dölyfös Küklópsz-nép mezejére
107. ért a hajónk,...
114. mélyölü barlangban, s törvényt maga lát kiki sarja
115. és felesége fölött, egymással mitse törődnek.
166. S átláttunk a közel küklópsz-földekre, a füstre,
167. hangjukat és a juhok, kecskék hangját idehallva.
179. Fölszálltak szaporán, evezők mellé telepedtek,
180. sorba leülve, az ősz tengert evezőkkel ütötték.
181. És mikor azt a közelben fekvő földet elértük,
182. barlangot láttunk meg a szélén, víz közelében,
Homérosz: Odüsszeia. 9. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
Ez az első olyan helyszín, amelyet korábban senki sem tudott
bizonyíthatóan a térképre helyezni.
A. szekció:
HAJÓZÁSI REKONSTRUKCIÓ
Bradford, S. Butler és más kutatók szerint a Küklopszok földje a Trapani város mögött található Eryx (Erice) hegy volt. Ennek északi lejtőjén található a Butler által köztudatba vitt Pizzolungói barlang, amelyet a helyiek Pholüphémosz barlangjának neveznek.
Az elméleti kutatások során és a 2000. évi Odüsszeusz Expedíció alatt a hegyet bejárva csak ezt az egy barlangot találtuk. Véleményem szerint ez hibás helyszín, mivel ennek távolsága Favignánától 27 kilométer.
Ilyen távolságról semmilyen zaj nem hallatszik el és csak az erdőtűz füstjét lehetett volna meglátni. A Pizzolungoi barlanghoz közel egynapos hajóút lehett az odüsszeuszi hajóknak. Tehát ez kizárható.
Odüsszeusz átevezett a társaival közeli szigetre és ott több barlangot találtak.
Ez csak néhány órás (maximum 4-5 óra) utat jelenthetett. A korábban meghatározott sebességadatok alapján legfeljebb 5 óra*1,5mérföld/óra = 7,5 mérföld, ami (kb. 14 km) lehetett. Ha ezt a távolságot felrajzoljuk a Favignana-szigettől, akkor megkapjuk a Küklopsz-sziget maximális célterületét.
Ezt megerősíti, hogy a két szigetnek olyan közel kellett feküdnie egymáshoz, hogy a hangok is áthallatszódjanak közöttük.
Számomra talány, hogy a Levanzo-sziget miért kerülte el a korábbi kutatók figyelmét. Érdekes módon Bradford is megemlítette a Levanzo-szigetet és a barlangot könyvében, de ennek ellenére a fenti téves következtetésre jutott.
B. szekció:
A HELYSZÍN AZONOSÍTÁSA
A homéroszi nyomok
a küklopsz barlangjához
Hallótávolságban van: max. 5-8 km
Evezős út,
max 14 km
Több barlang is
látszott
Barlang a
víz közelében
Favignanáról több barlang is látszik a Levanzo-szigeten, és olyan közelinek tűnik, hogy magam is kedvet kaptam volna felderíteni azt.
A Levanzo-szigeten kutatás közben egy több ezer éves ősemberbarlangot találtunk, amelynek neve Grotta del Genovese. A barlangban látható őskori alkotásokat Francesca Minellono firenzei festőnő fedezte fel 1949-ben.
181. És mikor azt a közelbenfekvő földet elértük,
182. barlangot láttunk meg a szélén, víz közelében,
183. jó magasat; repkény boritotta.
Homérosz: Odüsszeia. 9. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
A küklopsz barlangja előtt az expesíciós hajóval
A szigetet alkotó mészkősziklákba nyíló barlang Szicília őstörténetének, különösen a felső paleolitikumnak egy nagyon fontos dokumentációját őrzi , mivel a negyedidőszakból származó állatok képeit mutatja be.
A Genovese-barlangot az ember i. e. 10 000 és 6000 évvel ezelőtt lakta.
A szigeten található más barlangok, a Disznó-barlang, a Cala Tramontana és a Punta Capperi, bőséges lelettel szolgáltak, amelyek szintén a felső paleolitikumig nyúlnak vissza.
A szigetet alkotó mészkősziklákba nyíló barlang Szicília őstörténetének, különösen a felső paleolitikumnak egy nagyon fontos dokumentációját őrzi , mivel a negyedidőszakból származó állatok képeit mutatja be.
A barlang a tengerszint felett nyílik. Bejárata egy tágas előtérből indul, ahonnan oldaljáratok vezetnek tovább. Az egyik, körülbelül 80 centiméteres nyíláson keresztül lehet bejutni a meredeken emelkedő belső barlangba. Amikor ott jártunk, olyan érzésünk támadt, mintha Odüsszeusz üzent volna nekünk…
Ez 8 méter széles, 10 méter mély. Innen oldaljáratok nyílnak, amelyekből egyik, kb. 80 centiméteres nyíláson át bevezet a barlangba.
Ha filmet rendeznék, ilyen helyszínt kerestem volna. Talán ebben a barlangban lakhatott az az ember, akivel Odüsszeusz találkozhatott.
A falán számtalan barlangrajz található. Mintha Odüsszeusz üzent volna nekünk, amikor ott jártunk...
De kik is lehettek a küklopszok és hány szemük volt?
A hajózási elmélet szempontjából ez nem fontos kérdés, engem azonban nem hagyott nyugodni. Homérosz leírása szerint a küklopszok olyan „dölyfös” nép voltak, amelynek tagjai nem engedtek idegeneket maguk közé. Ez az állapot sok-sok éven át fennmaradhatott. Így – a vérfrissítés hiánya miatt – sajátos külső megjelenésű emberek népesíthették be a vidéket.
Sőt, az is elképzelhető, hogy egy 140–150 centiméter magas átlagember számára egy 170 centiméteres férfi már óriásinak tűnhetett. Ne feledjük azt sem, hogy Odüsszeusz négy társát elveszítette; ezért Polüphémoszt emberfeletti szörnyetegként írhatta le.
Homérosz nem mondja ki szó szerint, hogy Polüphémosznak csak egy szeme volt. Mindig egyes számban említi a megsértett „szemét”, de ebből önmagában nem következik az egyszeműség.
Az egyetlen, homlok közepén lévő szemet Hésziodosz írja le kifejezetten – ráadásul más küklopszokról.
Az eleusziszi Polüphémosz-amfora részlete
A küklopsz szemeinek száma nem teljesen eldöntött kérdés.
Az amfrora i. e. 7. század közepén, körülbelül Kr. e. 670–650 között készült; protoattikai, „fekete-fehér” stílusú; alkotóját éppen erről a műről nevezték el Polüphémosz-festőnek.
A Homérosz korához közeli legkorábbi görög ábrázolásokon Polüphémosz egyszeműsége még nem volt egységesen rögzült.
A kétezres évek közepén előadást tartottam a „Kariatidák” Görög–Magyar Nők Kulturális Egyesületének. Az előadáson a következő kérdés vetődött fel:
A Κύκλωψ — Kýklōps szó hagyományos görög értelmezése valóban „kerekszemű” vagy „körszemű”.
A szó két elemre bontható:
κύκλος — kýklos: kör, karika, kerék
ὤψ — ṓps: szem, arc, tekintet, arculat
Hésziodosz a Theogóniában kifejezetten úgy magyarázza a nevet, hogy a küklopszokat azért nevezték így, mert egyetlen, kör alakú szem volt a homlokuk közepén. Ez azonban Hésziodosz magyarázata, és nem Homérosz leírása.
A „kerek arcú” értelmezés tehát nyelvileg nem teljesen alaptalan, mert az ὤψ jelenthet arcot is. De nem ez a szó hagyományos fordítása.
A Küklópsz név a görög „kör” és „szem, arc” jelentésű szavakkal hozható kapcsolatba. Hagyományosan „kerekszeműként” értelmezik, de a szó második eleme arcot vagy arculatot is jelenthet, ezért a „kerek arcú” olvasat lehetősége sem zárható ki teljesen.
Fontos fenntartás: a mai nyelvészek között az sem teljesen eldöntött, hogy valóban a κύκλος és ὤψ összetételéből keletkezett-e a név. Egyesek ezt már ókori népetimológiának tartják. Vagyis a „kerek arcú” értelmezés érdekes hipotézis, de önmagában nem bizonyíték a küklopszok valódi megjelenésére.
Az I. és II. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai
Favignanáról megpillantottuk a Levanzo-sziget barlangjait. A szigetet körbehajózva közelről is megvizsgáltuk a távolból látott barlangokat. A Grotta del Genovese alkalmas lehetett a küklopszkaland helyszínéül. Falain több ezer éves őskori alkotásokat találtunk.
Itt éreztem először, hogy jó nyomon járunk.
Az út eddig
A 4. szakasz vége
SZAKASZ IDEJE
3 nap
SZAKASZ TÁVJA
kb. 9 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
kb. 19 nap
A MALEA-FOKTÓL MEGTETT ÚT
kb. 909 tmf
AIOLIÉ, A SZELEK URÁNAK SZIGETE
Ustica – a 2. igazolt új helyszín
1. Aiolié szigetére kerültünk ekkoron; ott él
2. Aiolosz Hippotadész, aki kedves az égilakóknak;
3. úszó szép sziget ez; rézfal kanyarog körülötte
4. végig, büszke szilárd, s a kopár szirt fut föl az égre.
13. Láttuk a városukat, gyönyörű házukhoz elértünk.
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
Ez a második olyan helyszín, amelyet korábban senki sem tudott
bizonyíthatóan a térképre helyezni.
A. szekció:
HAJÓZÁSI REKONSTRUKCIÓ
Merre indulhattak
Levanzo után?
Trójából való elindulásuk 36. napjának reggelén Odüsszeusz és tizenkét hajóból álló flottája megmenekült Polüphémosztól, majd folytatta útját Ithaka felé.
Eddig mintegy 1 313 tengeri mérföldet – 2 432 kilométert – hajóztak Trójától. A következő helyszín, ahová megérkeztek az Odüsszeia szerint, Aiolié, a szelek urának szigete volt.
A Levanzo utáni lehetséges irányok közül több is kizárható:
• Dél felé nem indulhattak, hiszen arról érkeztek.
• Nyugat és észak felé csak a nyílt tengert láthatták.
• Kelet felé viszont jól látszott Szicília.
• Odüsszeusz azt is tudhatta, hogy Ithakától nyugatra került.
A flotta ezért nagy valószínűséggel Szicília északi partjai felé indult, majd a partvonalat követve hajózott tovább. Az első éjszakát a sziget északnyugati részén fekvő Capo San Vito közelében tölthették. Másnap kora reggel továbbindulva néhány órán belül megpillanthatták a tengeren magányosan álló Usticát.
Kattints a képre a teljes mérethez!
Eoli-szigetek vagy Ustica?
Az ókorban az Eoli-szigetek (Lipari-szigetek) egyikét tartották Aioliénak.
Strabon erről így ír:
„A hagyomány szerint Aiolos a Lipara körül csoportosuló szigeteken” élt.
Máshol: „… a liparai-szigetek, amelyeket némelyek Aiolos szigeteinek is neveznek.” .
Nem tudom elfogadni ezt.
Homérosz „úszó szép sziget” jelzővel illeti Aiolos szigetét. Ezt csak egy szigetet jelenthet.
Amikor az Egadi-szigetetkről beszélt, akkor a „küklopsz föld mezeje” kifejezést alkalmazta.
Homérosz megemlíti később a „bolygó sziklákat”. A leírás alapján ez csak egy aktív vulkán, a Stromboli lehetett. Stromboli a hét fő szigetből álló Eoli-szigetcsoport legmarkánsabb tagja. Erről bizonyára megemlékezett volna Odüsszeusz a kalandjainak elbeszélése során Homérosz.
Végül, ha Szicíliát délről kerülte volna meg a tizenkét hajóból álló flotta, akkor nem lehetne megmagyarázni a későbbi útvonalat.
Ustica pontosan abban az irányban található, amerre a Levanzo-szigetről továbbinduló flotta hajózhatott és csak innen indulhattak el az "otthono földek" felé, ami a hajózásuk következő szakasza.
A FELTÉTELEKNEK
USTICA FELEL MEG.
B. szekció:
A HELYSZÍN AZONOSÍTÁSA
A homéroszi nyomok
a szelek szigetére
1.
"úszó szép sziget"
2.
"Aiolosz Hippotadész,
a szelek ura"
3.
"rézfal kanyarog körülötte"
4.
"láttuk városukat"
1. A szelek szigetének lehetséges helyszíne a magányos Ustica, amely a szicíliai parttól 25 tengeri mérföldre, Palermótól északra található. A hajózási útmutatók kiemelik az Ustica-, Palermo- és az Eoli-szigetek által határolt térség, ahol gyakran találkozhatunk veszélyesen erős szelekkel.
Ustica szigete szabad szemmel, akár 50 kilométerről is jól látható 244 méter magas csúcsa és a nyáron gyakori, kiváló látási viszonyok miatt. Így Odüsszeuszék is könnyen megtalálhatták.
2. Gyakran találkozhatunk veszélyesen erős szelekkel az Ustica-, Palermo- és az Eoli-szigetek háromszögében, amelyet külön kiemelik a hajózási útmutatók. Tehát ez egy jellemzően szeles terület.
3.
Rézfal kanyarog körülötte, tudjuk meg az Odüsszeiából. Amikor az expedícióval ideértünk, az Albatrosszal a sziget északi részén horgonyoztunk le. Megdöbbenve pillantottuk meg a meredek, oxidált rézre vagy bronzra emlékeztető, fémesen csillogó sziklákat. Ezeket közelből megnézve azt tapasztaltam, hogy a sziklákat zuzmók nőtték be. A zuzmók (különösen a narancssárga–rézvörös–bronzszínű fajok, például a Xanthoria és Caloplaca - tűzfolt-zuzmók - nemzetségből), esetleg más sziklalakó szervezetek (például bizonyos algák vagy cianobaktériumok).
Ustica vulkáni eredetű sziget (főleg fekete bazaltos és tufás kőzetekkel), a part menti és sziklás területeken a növényzet szegényes, de a csupasz kőzeteket gyakran zuzmók kolonizálják. Ezek a zuzmók (különösen a napos, tápanyagban gazdagabb vagy tengeri permetnek kitett sziklákon) jellegzetes narancssárga, rozsdabarna, rézvörös vagy bronzszínű telepeket alkotnak, amelyek messziről is feltűnő színfoltokat adnak a sötét kőzeteknek.
4. Láttuk városukat, gyönyörű házukat. A Villaggio Preistorico dei Faraglioni (más néven Tramontana) Ustica egyik legfontosabb és legjobb állapotban fennmaradt régészeti lelőhelye. Közép-bronzkori (Media Età del Bronzo) település, körülbelül i. e. 1 400–1 200 között virágzott.
Az északi parton, a Contrada Tramontana területén, egy tengerre néző, körülbelül 7000 m²-es teraszon (a mai tengerszint felett kb. 17–20 m-es magasságban) állt.
Településszerkezete proto-urbánus jellegű, szabályos utcahálózattal és több mint 300 kőalapzatú házzal/kunyhóval. Hatalmas, íves fal vette kürül (kb. 250 m hosszú, 4–5 m magas), félköríves támpillérekkel. Ez az egyik legerősebb ismert bronzkori erődítés Olaszországban.
Magas életszínvonalra utaló leleteket tártak fel. Körülbelül i.e. 1200 táján hirtelen elhagyták (a tárgyakat a helyükön hagyták), ami természeti katasztrófára (pl. sziklaomlás, tengeri erózió) vagy emberi támadásra utalhat; a pontos ok még nem tisztázott.
Ha elméletem helyes, akkor itt élhetett az a nép, amelynek vezetője a szelek uraként került bele az Odüsszeiába.
Ma a szigeten nincs Odüsszeusz-kultusz, és Usticát nem azonosítják Aioliéval.
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai
Amikor a távolban megláttam Usticát, megértettem az "úszó szép sziget" jelzőt. Aztán a sziget északi részén megláttam a zuzmók borította bronz- és rézszínű sziklákat, másodszor éreztem úgy, hogy jó nyomon járunk. Ezt megerősítette a Villagio Preistorico felfedezése és a története
Az út eddig
Az 5. szakasz vége
SZAKASZ IDEJE
3 + 30 nap
SZAKASZ TÁVJA
kb. 80 tmf
NETTO ELTELT IDŐ
22 nap *
A MALEA-FOKTÓL MEGTETT ÚT
989 tmf
* Aiolosznál eltöltött 30 napot nem számolva.
Az "otthoni földek" felé
A 3. igazolt új helyszín
28. Hosszú kilenc napon át éjt nappá téve hajóztunk,
29. majd tizedik nap földbukkantak az otthoni földek,
30. s láttuk az őrtüzeket, mert immár oly közel értünk;
46. …győzött is a társak rossz akaratja:
47. tömlőt oldoztak, s a szelek mind-mind kirohantak.
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
Ez a harmadik olyan helyszín, amelyet korábban senki
sem tudott
bizonyíthatóan a térképre helyezni.
Az „otthoni földekig” vezető hajóutat korábban senki sem tudta meggyőzően rekonstruálni.
Az eseményekről a következőket ismerjük:
Aiolosz egy hónapig vendégül látta Odüsszeuszt és társait. Távozásukkor a veszélyes szeleket egy bőrtömlőbe zárta, és csak a kedvező nyugati szelet engedte szabadon.
Kilenc nap hajózás után feltűntek az „otthoni földek” és az őrtüzek. Odüsszeusz ekkor elaludt. Társai azt hitték, hogy a tömlő kincset rejt, ezért felnyitották. A kiszabaduló szelek vihart támasztottak, és a flottát visszasodorták Aiolié szigetére.
A jelenet egyszerre hajózási adat és emberi tragédia: a hazatérés nem a távolságon, hanem a bizalmatlanságon bukott el.
A. szekció:
HAJÓZÁSI REKONSTRUKCIÓ
9 nap kedvező széllel –
majd egyetlen hiba visszafordítja az utat.
1.
gyenge nyugati szél volt
2.
9 napig
vitorláztak
3.
meglátták az "otthoni" partokat
4. vihar viszasodorta Usticára
- Lenge” nyugati szél: körülbelül 3–5 csomó
- Becsült átlagsebesség: 0,5–1,0 csomó
- Hajózási idő: 9 nap
- Minimális távolság: 9 nap × 24h × 0,5 csomó = 108 tmf
- Maximális távolság: 9 nap × 24h × 1,0 csomó = 216 tmf
- Az őrtüzek becsült látótávolsága: 2–5 tengeri mérföld
Ezek alapján a flotta Usticától keletre, Calabria nyugati partvidékét érhette el. A Policastro-öböl és a Sant’Eufemia-öböl közötti hegyes, erdős partszakasz látványa valóban emlékeztethetett a görög tájakra.
Kattints a képre a teljes mérethez!
Miért nem Ithaka?
- Gyenge nyugati szélben nem kerülhették meg délről Szicíliát.
- A Messinai-szoroson még nem haladhattak át, mert Szkülla és Kharübdisz csak később jelenik meg a történetben.
- Az Usticára történő visszasodródás iránya sem illeszkedik az ithakai célponthoz.
- Ithakára a következő jelzőket használta a költő:
"vízövezett Ithaka",
"messzirelátszó szép Ithaka",
"sziklás Ithaka", de megemlíti a "göröngyös otthoni földjéről Ithakának"
A költő minden esetben megnevezte az ismert helyeket, hogy az eposz hallgatói is azonosíthassák a helyszíneket.
De miért nem tette meg itt, miért csak az "otthoni földek" kifejezést használta?
Mert Odüsszeuszék nem ismerték fel a látott partot, és a költő sem nevezte meg a helyszínt.
A hajózási adatok ezért nem Ithakára, hanem Calabria nyugati partvidékére mutatnak.
A tömlő felnyitása után kitört vihar körülbelül 140 tengeri mérföldön át sodorhatta vissza a flottát. Ha a hajók 3–3,5 csomóval sodródtak, másfél–két nap alatt ismét Ustica közelébe kerülhettek.
Ez az epizód három fontos adatot kapcsol össze:
- a kilencnapos keleti hajózást;
- az „otthoni földek” közelségét;
- a viharos visszatérést Aioliére.
B. szekció:
Visszatérés
a szelek szigetére
Miután a vihar visszasodorta Odüsszeuszt és társait Usticára, a szelek ura a
következő szavakkal fogadta őt:
Átok űlt rajtuk, menniűk kellett.
Akkoriban a görögök „együtt éltek” az istenekkel.
64. „Hogy jöttél, Odüszeusz? Míly daimón szállt meg, ugyan mondd!
65. Hát hiszen elküldtünk nagy gonddal, hogy hazaérhess
66. otthoni földre, a házadhoz, s ahová csak akartad.”
72. „Menj a szigetről gyorsan, legnyomorultabb ember!
73. Isteni törvény tilt befogadni, vagy útravezetni
74. azt, kit az égbeliek boldog szíve ennyire gyűlöl;
75. menj, mert hisz bizonyára haragjuk vert ide vissza"
76. Szólt, s elküldött házából, noha nyögve jajongtam.
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította:Devecseri Gábor
A görögök úgy beszéltek az istenek viselt dolgairól, ahogyan ma a híres emberekéről. Ha az istenek nem akarták valakinek a hazatérését, addig nem térhetett haza, amíg valamiképpen meg nem szabadult az átoktól.
Úgy hitték, hogy ha mégis hazatér, a „rontást” is magával viszi, akár egy ragályt.
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai
Akkor és azóta többször is végighajóztam a görög és a calabriai partok mentén. BIzony térkép nélkül nem tudtam volna megmondani, merre járok, mert sziklás hegyeket, erdőket láttam méndkét helyen.
Az Italian Waters Pilotban is megtalálható, hogy gyakori az az időjárási helyzet, amikor a hosszan tartó kellemes időt egy nagy vihar váltja.
Az út eddig
A 6. szakasz vége
SZAKASZ IDEJE
11 nap
SZAKASZ TÁVJA
kb. 280 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
33 nap *
ÖSSZES MEGTETT ÚT A MALEA FOKTÓL
kb. 1269 tmf
* Aiolosznál eltöltött 30 napot nem számolva.
Lámosz vára felé –
a végzetes kikötő
A laisztrügónok támadása
80. Mégis hat napon át éjt nappá téve hajóztunk,
81. aztán megláttuk Lámosz meredekfalu várát,
82. Télepüloszt, hol a laisztrügon él
87. Ott a remek kikötőbe kerültünk, melyet egészen
88. körbekerít mindkétoldalt meredekfalu szikla,
89. és egymással szemben előreszökő fokok őrzik
90. nyílását, úgyhogy nagyonis szűk ott a bejárás,
91. s ottan az íveltoldalu többi hajó behajózott.
92. S bent az öböl mélyén, közel egymáshoz, kikötöttek
93. bárkáink, mivel ott sohasem duzzadt fel a hullám,
94. sem kicsikét, se nagyon, s a nyugodt víz színe fehérlett;
95. én egyedül tartottam kívül barna hajómat,
96. ott az öböl szélén, sziklához kötve kötéllel,
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
Aiolosz elűzte Odüsszeuszt a szigetéről, mert viharos visszatérését annak jeleként értelmezte, hogy az istenek haragja sújtja. Odüsszeusz ezért nem mert egyenesen hazatérni: attól tartott, hogy az átkot népére is magával vinné.
A további út során ez volt az egyetlen olyan szakasz, amely Ithakától távolodott. Odüsszeusz az átok miatt nem mert hazafelé hajózni.
A. szekció:
HAJÓZÁSI REKONSTRUKCIÓ
6 napos evezés a szélcsendben
1. Merre mehettek?
Dél felé biztosan nem indulhattak, hiszen Szicília ott volt a látóhatáron, és egyébként is onnan érkeztek. Kelet felé sem fordulhattak, mert abból az irányból sodorta vissza őket a vihar. Így csak a nyugati és az északi irány maradt.
A korábban meghatározott északi és nyugati irányok, valamint Odüsszeusz további útja alapján Lámosz várát elsősorban Szardínián vagy Korzikán kellett keresni. Kisebb valószínűséggel szóba jöhetett még az Appennini-félsziget Nápoly és Piombino közötti partszakasza is.
Koppints a térképre a nagyításhoz!
2. Mit tudunk erről a szakasz hajózásáról?
Ekkor hat napon és hat éjszakán át eveztek északnyugati irányban, majd a hetedik napon kikötöttek a laisztrügónok földjén, a bolyongás 86. napján.
Ezalatt legalább 144, legfeljebb 288 tengeri mérföldet tehettek meg. Ha ezeket a határtávolságokat Usticától felrajzoljuk a térképre, a két kör közötti sáv kijelöli azt a területet, amelyet ténylegesen elérhettek.
3. A megfelelő kikötő keresése
A hajózási térképeken olyan mély, védett öblöket kerestem, amelyeket meredek sziklafalak szegélyeznek, bejáratuk pedig szűk és nehezen észrevehető. Szardínián nyolc, Korzikán kettő, az olasz partokon pedig további két lehetséges helyszínt találtam.
Ezeket az Admiralty Pilot és az Italian Water Pilot leírásai alapján elemeztem tovább. A vizsgálatok után Porto Cervo, Poltu Quatu és Porto Pozzo, valamint a korzikai Bonifacio maradt versenyben.
B. szekció:
A helyszín azonosítása
4. A helyszínek expedíciós vizsgálata
Szardíniát és Korzikát korábban már több alkalommal körbehajóztam, de akkor még nem Odüsszeusz útvonalának lehetséges helyszíneit kerestem. Az expedíció során ezért célzottan vizsgáltuk meg Porto Cervót, Poltu Quatut, Porto Pozzót és Bonifaciót.
A három szardíniai öböl nem felelt meg minden homéroszi feltételnek. Bonifacio azonban szűk bejárata, mély, védett öble és magas sziklafalai miatt továbbra is erős jelölt maradt.
5. Miért lehetett Bonifacio Lámosz vára?
87. Ott a remek kikötőbe kerültünk, melyet egészen
88. körbekerít mindkétoldalt meredekfalu szikla,
89. és egymással szemben előreszökő fokok őrzik
90. nyílását, úgyhogy nagyonis szűk ott a bejárás,
91. s ottan az íveltoldalu többi hajó behajózott.
92. S bent az öböl mélyén, közel egymáshoz, kikötöttek
93. bárkáink, mivel ott sohasem duzzadt fel a hullám,
94. sem kicsikét, se nagyon, s a nyugodt víz színe fehérlett;
95. én egyedül tartottam kívül barna hajómat,
96. ott az öböl szélén, sziklához kötve kötéllel,
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
Bonifacio Usticától mintegy 240 tengeri mérföldre, északnyugatra fekszik. Ezt a távolságot egy másfél csomós átlagsebességgel haladó hajó a hetedik napon érhette el.
Az öböl mély, zegzugos és minden irányból védett. Szűk bejáratát csaknem 60 méter magas sziklafalak szegélyezik, ezért csak közvetlen közelről vehető észre. Belsejében alig alakul ki hullámzás. Ugyanakkor tökéletes természetes csapda: a szűk öbölben rekedt hajók elől könnyen elzárható a menekülés útja.
Az Admiralty Pilot így jellemzi:
„Bonifacio kikötője természetes menedékhely, kitűnő horgonyzóhely kishajók számára. Bejáratát meredek sziklák szegélyezik.”
C. szekció:
A laisztrügónok támadása
119. jöttek a roppant laisztrügonok már minden irányból,
120. rengetegen, nem is emberek, inkább szörnyü gigászok.
121. Sziklatetőkről embernagy köveket hajigáltak;
122. rémületes dobogás hangzott tüstént a hajókról,
123. haldoklók jaja, szétmorzsolt bárkák recsegése;
...
125. Míg ezek így odavesztek a mély kikötőnek ölében,
126. én kiragadtam a combom mellől jóhegyü kardom,
127. elvágtam vele barna hajómon a tatköteléket.
...
131. És a hajóm, örömünkre, kiért a habokra a roppant
132. szirtek alól; de a többiek együtt mind odavesztek.
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
Odüsszeusz talán veszélyt sejtett, ezért hajóját a kikötő bejáratán kívül hagyta.
Amikor a laisztrügónok az öblöt körülvevő szirtekről hatalmas köveket zúdítottak a hajókra, a bent rekedt hajóknak és legénységüknek már nem maradt menekülési útvonaluk.
Egyedül Odüsszeusz hajója tudott elmenekülni. A többi tizenegy hajó teljes legénységével együtt elpusztult.
6. A történet lehetséges értelmezése
A hatalmas veszteség egyben fordulópontot is jelentett. A túlélők remélhették, hogy az istenek bosszúja beteljesedett, megszabadultak az átoktól, és végre hazafelé indulhattak.
A történet ugyanakkor Odüsszeusz önigazolásaként is értelmezhető. A tizenegy hajó elvesztését nála sokkal hatalmasabb lények támadásával magyarázhatta, miközben saját hajójának megmentésével hősként jelenhetett meg.
Nem szabad elfelejtenünk, hogyan jellemzi az eposz Odüsszeusz Penelopénak elmondott történetét:
„Sok hazugot mondott, mi olyan volt, mint az igazság”
Homérosz: Odüsszeia. 19. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai
A hely nem volt ismeretlen számomra, hiszen korábban többször jártam erre. Ennek ellenére ismét megdöbbentett, milyen pontosan írta le Homérosz a szűk bejáratot, a mély öblöt és a környező meredek sziklákat. Jó érzés volt újabb megerősítést kapni arról, hogy jó nyomon járunk.
Az út eddig
A 7. szakasz vége
SZAKASZ IDEJE
6 + 1 nap
SZAKASZ TÁVJA
280 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
40 nap *
A MALEA-FOKTÓL MEGTETT ÚT
kb. 1 549 tmf
* Aiolosznál eltöltött 30 napot nem számolva.
KIRKÉ SZIGETE
AIAIÉ ÉS A CIRCEO-FOK REJTÉLYE
140. Ott egy partfokhoz kanyarodtunk csendbe hajónkkal,
141. alkalmas kikötőbe, egy isten volt a vezérünk.
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
ÓKORI HAGYOMÁNNYAL AZONOSÍTOTT HELYSZÍN
A lámoszi katasztrófa után Odüsszeusz tizenkét hajójából már csak egy maradt. A túlélők társaikat gyászolták, mégis tovább kellett indulniuk. Homérosz nem közli pontosan, merre és mennyi ideig hajóztak. Csak annyit tudunk, hogy eseménytelen út után elérték Aiaié szigetét, Kirké otthonát.
A. szekció:
HAJÓZÁSI REKONSTRUKCIÓ
1. Mit tudunk erről a szakasz hajózásáról?
A Lámosz váránál történt támadás után Odüsszeusz egyetlen megmaradt hajójával indult tovább. Homérosz nem említ újabb vihart vagy eltérítést, de az út irányát, hosszát és időtartamát sem közli. Csak annyit tudunk, hogy a hajósok egy partfok mellett, csendes és alkalmas kikötőhelyen értek partot.
Az útvonal csak akkor rekonstruálható, ha Lámosz várát Bonifacióval, Aiaiét pedig a Circeo-fok térségével azonosítjuk.
2. A FELTÉTELEZETT ÚTVONAL
IRÁNY:
KELET
IDŐ:
4 NAP
TÁVOLSÁG:
180 TMF
CÉL:
CIRCEO-FOK
Koppints a térképre a nagyításhoz!
Bonifacio és a Circeo-fok légvonalban körülbelül 180 tengeri mérföldre fekszik egymástól. Másfél csomós átlagsebességgel ezt az utat megközelítőleg öt nap alatt tehették meg. Ez azonban csak számított érték, mert Homérosz nem közli az út időtartam
3. Az egyetlen megmaradt hajó
A Lámosz váránál elveszett tizenegy hajó után már csak Odüsszeusz hajója és legénysége folytatta az utat. A túlélők gyászolták társaikat, kimerültek voltak, és biztonságos pihenőhelyre vágytak. Aiaié ezért a menekülés utáni első hosszabb nyugalmi pont lehetett.
B. szekció:
A helyszín azonosítása
4. Miért kerülhetett Kirké szigete a Circeo-fokhoz?
A Circeo-fokot már az ókorban kapcsolatba hozták Kirkével. Sztrabón szerint a hegyfokot a tenger és az egykor kiterjedt mocsarak szinte teljesen körülvették, ezért távolról szigetnek tűnhetett.
A hegyfokon Kirkének szentelt helyet és oltárt is számon tartottak.
5. A helyszín legfontosabb jellemzői
A HELY AZONOSÍTÁSA
szigetnek látszó hegyFOK
ERDŐK ÉS VÖLGYEK
CSENDES PART, HORGONYZÓHELY
TENGERI BARLANGOK
SZIGETNEK LÁTSZÓ HEGYFOK
A Circeo-hegy magányosan emelkedik ki az egykori mocsaras síkságból.
ERDŐK ÉS VÖLGYEK
A környéken ma is mediterrán erdők, tisztások és völgyek találhatók.
CSENDES PART ÉS VÉDETT HORGONYZÓHELY
Több partszakasz alkalmas lehetett egy kisebb ókori hajó partra húzására.
TENGERI BARLANGOK
A part barlangjai menedéket adhattak az embereknek és a hajófelszerelésnek.
6. Mi nem illik tökéletesen?
A Circeo-azonosítás mellett több erős érv szól, de nem minden részlet egyezik pontosan Homérosz leírásával.
Odüsszeusz a magaslatról úgy látja, hogy a tengerrel körülvett sziget „laposan fekszik”, miközben a Monte Circeo feltűnően magas hegy.
195. s láttam, hogy sziget ez, s a határtalan ár koszorúzza;
196. és laposan fekszik. Füstöt láttam kanyarogni
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
Nem tudom hajózási szempontok alapján értelmezni, az egy év tartózkodást. DE erről majd a Hádész részben bővebben.
7. Az expedíciós vizsgálat
Az expedíció során tenger felől és szárazföldről is megvizsgáltuk a Circeo-fokot, a lehetséges kikötőhelyeket és a nagyobb tengeri barlangokat.
Különösen érdekesnek bizonyult a Grotta delle Capre. Széles bejárata, tágas belső tere és viszonylag sík padlója alapján megfelelő körülmények között egy kisebb ókori hajót is be lehetett húzni ide.
Ez azért lehet fontos, mert Kirké szigetéről való távozáskor Homérosz arról ír, hogy Odüsszeuszék partra húzták a hajót, felszerelésüket pedig egy barlangban helyezték el.
A barlang nem bizonyítja Odüsszeusz jelenlétét, de megmutatja, hogy a Homérosz által leírt hajóelhelyezés ezen a partszakaszon megvalósítható lehetett.
C. szekció:
TALÁLKOZÁS KIRKÉVEL
8. A felderítők
A partraszállás után Odüsszeusz egy magaslatra kapaszkodott fel, hogy körülnézzen. A távolban füstöt pillantott meg, amely egy erdőkkel körülvett völgyből emelkedett a magasba.
Másnap társait két csoportra osztotta. Az egyik csoportot Eurülokhosz vezetésével küldte el, hogy kutassák át a szigetet.
A felderítők egy tisztáson álló házhoz érkeztek. A ház körül farkasok és oroszlánok jártak, de nem támadtak az emberekre. Szelíden közeledtek hozzájuk, mintha háziállatok lettek volna.
A palotából énekszó és szövőszék hangja hallatszott. Kirké lakott odabent.
9. Kirké varázslata
Kirké behívta a hajósokat, étellel és borral kínálta őket. Az italba azonban varázsszert kevert. Miután a férfiak ittak belőle, pálcájával megérintette őket, és disznókká változtatta valamennyiüket.
Csak Eurülokhosz maradt odakint. Amikor látta, hogy társai nem térnek vissza, visszasietett Odüsszeuszhoz, és elmondta neki, mi történt.
Odüsszeusz azonnal elindult, hogy kiszabadítsa embereit.
10. A molü titka
Útközben Hermész jelent meg Odüsszeusznak. Egy különleges növényt adott neki, amely megvédhette Kirké varázsitalától. Az istenek molünak nevezték: gyökere fekete volt, virága pedig fehéren ragyogott.
Amikor Odüsszeusz megitta Kirké italát, a varázslat nem fogott rajta. Kardot rántott, Kirké pedig megrémült, mert felismerte benne azt a férfit, akinek érkezését korábban megjósolták.
Az istennő megesküdött, hogy nem árt neki. Visszaváltoztatta Odüsszeusz társait, akik a történet szerint „fiatalabbnak, szebbnek és termetesebbnek látszottak”
11. Egy év
Kirké szigetén
Odüsszeusz és társai végül egy teljes esztendőt töltöttek Kirkénél, az eposz szerint. A hosszú bolyongás és a lámoszi katasztrófa után itt pihenhették ki veszteségeiket.
A társak azonban egy idő után emlékeztették Odüsszeuszt arra, hogy eredeti céljuk továbbra is Ithaka és az otthon maradt családjuk.
Kirké ekkor elmondta, hogy nem indulhatnak még közvetlenül hazafelé. Odüsszeusznak előbb le kell szállnia Hádész birodalmába, és meg kell kérdeznie Teiresziasz lelkét a rá váró útról.
A következő állomás tehát az alvilág kapuja lett.
D. szekció:
MIT BIZONYÍT A CIRCEO-FOK?
A HOMÉROSZI LEÍRÁS
Partfok, csendes kikötőhely, erdők, völgy, magaslat és barlang szerepel a történetben.
AZ ÓKORI HAGYOMÁNY
Sztrabón már az ókorban Kirkéhez kötötte a Circeo-fokot, amely a környező tengertől és mocsaraktól szigetnek látszott.
A FÖLDRAJZI KÖRNYEZET
A Circeo-fok önállóan kiemelkedő hegye, völgyei, erdőségei és tengeri barlangjai több ponton megfelelnek a történet környezetének.
AMI MÉG HIÁNYZIK
Nem került elő olyan régészeti bizonyíték, amely Kirké palotáját vagy Odüsszeusz jelenlétét igazolná.
ÖSSZEGZÉS
A Circeo-fok nem bizonyítottan Aiaié, de az egyik legerősebb ismert helyszínjelölt. Szigetszerű megjelenése, ókori Kirké-hagyománya, erdős völgyei, lehetséges kikötőhelyei és tengeri barlangjai több ponton megfelelnek Homérosz leírásának. Régészeti bizonyíték azonban nem került elő.
AMI MEGERŐSÍTI
Az eddigi útvonalba, a Hádészba vezető út koncepciójába tökéletesen beleillik.
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai
A Circeo-fok nem volt számomra teljesen ismeretlen hely, de az expedíció során már Homérosz leírásának részleteit kerestem.
A tenger felől valóban különálló, szigetszerű hegyként emelkedik ki. A völgyek, az erdős területek, a csendes partszakaszok és a barlangok több ponton felidézik Aiaié leírását.
A Grotta delle Capre különösen érdekes helyszínnek bizonyult. Nem állíthatjuk, hogy Odüsszeusz hajója valaha itt állt, de a barlang megmutatta, hogy a Homérosz által leírt hajóelhelyezés ezen a vidéken technikailag lehetséges lehetett.
A Grotta delle Capre megtalálásakor ezt gondoltam:
"Odüsszeusz, Te nagy kópé voltál, de megismertem a gondolkodásod és a nyomodban járok!"
Az út eddig
A 8. szakasz vége
SZAKASZ IDEJE
kb. 4+1 nap
SZAKASZ TÁVJA
kb. 180 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
kb. 44 nap*
A MALEA-FOKTÓL MEGTETT ÚT
kb. 1 729 tmf
* Aiolosznál eltöltött 30 napot nem számolva.
HÁDÉSZ HÁZA
Ponza és a holtak birodalmának rejtélye
506. állíts árbocot és kifeszítve a hószinü vásznat,
507. ülj, s a hajódat az északi szél majd elviszi szépen.
508. Hogyha pedig már Ókeanosz széléhez elértek,
509. Perszephoné ligetére találsz alacsony halom alján,
510. hol sudaras nyárfák s meddő fűzek magasodnak;
511. futtasd partra hajód mélyforgós Ókeanoszban,
512. és te magad Hádész nyirkos palotája felé menj.
Homérosz: Odüsszeia. 10. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
Ez a negyedik olyan helyszín, amelyet korábban senki sem tudott
bizonyíthatóan a térképre helyezni.
Az Odüsszeia egyik legizgalmasabb és legvitatottabb helyszíne következik: a holtak birodalma.
Odüsszeusz és társai egy évet töltöttek Kirkénél. Amikor végre hazaindultak volna, az istennő közölte velük: előbb Hádész házához kell hajózniuk, hogy Teiresziasz lelkétől kérjenek útmutatást.
Odüsszeusz így nem egy újabb sziget felé indult, hanem az élők világából a holtak birodalmának határára. Az antik hagyományban Aineiasz és Thészeusz is megjárták az alvilágot.
A. szekció:
HAJÓZÁSI REKONSTRUKCIÓ
1. Az egyéves tartózkodás időrendi problémája
A Kirkénél eltöltött egy év hajózási szempontból nem igazolható. Homérosz nem közli, melyik évszakban érkeztek Aiaié szigetére, és azt sem, pontosan mikor indultak tovább.
A korábbi rekonstrukció szerint, ha Odüsszeuszék június 1-jén indultak, körülbelül augusztus 31-n érkezhettek Kirkéhez. Egy év elteltével tehát ismét augusztus végén indulhattak tovább.
Hésziodosz a Munkák és napok című művében a nyári napforduló utáni ötvenedik nap körüli időszakot még kedvezőnek tartja a hajózásra, de figyelmeztet az őszi viharokra. Az augusztus végi indulás tehát lehetséges, néhány héttel később azonban már kockázatos lehetett.
Az egyéves tartózkodás nem lehetetlen, de hajózási adatokkal nem ellenőrizhető. A történet időrendje ezen a ponton bizonytalanná válik.
2. Mit tudunk az útról?
Kirké szerint nem volt szükség kormányosra vagy útmutatóra: a hajósok felállították az árbocot, kifeszítették a vitorlát, és az északi szél vitte tovább a hajót.
Egész nap hajóztak. Napnyugtakor értek az Ókeanosz partjához, a ködbe és sötétségbe burkolózó kimmerioszok földjére.
Az északi szél alapján a lehetséges helyszínt a Circeo-foktól délkelet és délnyugat közötti szektorban kereshetjük.
3. A feltételezett útvonal
A HAJÓZÁS IRÁNYA:
DÉL
A HAJÓZÁS IDŐTARTAMA:
1 NAP
MEGTETT TÁVOLSÁG:
18 TMF
FELTÉTELEZETT CÉL:
PONZA
Koppints a térképre a nagyításhoz!
Egy ókori hajó egy nap alatt körülbelül 16–30 tengeri mérföldet tehetett meg. E távolságokat a Circeo-fok köré felrajzolva, majd az északi szél irányát figyelembe véve a célterület a Pontine-szigetekre szűkül:
Zannone, Palmarola, Ponza és Ventotene.
Ponza légvonalban mintegy 18 tengeri mérföldre fekszik a Circeo-foktól, ezért egy mérsékelt sebességű ókori hajó napnyugtáig elérhette.
4. Merre lehetett Hádész háza?
Hol lehetett a holtak birodalmának bejárata, és hogyan juthatott el oda Odüsszeusz hajóval?
Számos helyszínelmélet született. Egyes kutatók Hádész kapuját a Gibraltári-szoros, vagyis Héraklész oszlopainak környékére helyezték. Más, jóval merészebb elméletek Izlandon, sőt a Tűzföldön keresték.
E távoli azonosítások abból indulnak ki, hogy Hádész házát az Ókeanosz veszi körül, az Ókeanoszt pedig az Atlanti-óceánnal azonosítják. Ez azonban nem magától értetődő.
5. Mit jelentett Ókeanosz Homérosznál?
Tehát Homérosz Ókeanosza nem azonosítható automatikusan a mai Atlanti-óceánnal. Az eposzi világképben a lakott földet körülölelő, önmagába visszatérő világfolyamként jelenik meg.
Homérosz mély vizű, örvénylő, sebes áradatú vagy visszafolyó vízként beszél róla. Több helyen folyamnak nevezi, máshol a Nap, a Hajnal vagy a csillagok mozgásához kapcsolja.
6. Az Ókeanosz szerepe az Odüsszeiában
Az Ókeanosz neve a görög szövegben összesen 16 alkalommal jelenik meg.
Az Ókeanosz többféle szerepben jelenik meg az eposzban:
- Hádész házához vezető, mély és örvénylő vízként;
- a Nap és a Hajnal kiindulási helyeként;
- az északi irány meghatározásában;
- az Élüsziont elérő nyugati szél forrásaként;
- mitológiai személyként: Kirké anyja, Perszé, Ókeanosz leánya.
Jelentése tehát nem egységes. Hol világfolyamot, hol tengeri határt, máskor mitológiai istenséget jelöl.
Ókeanosz említése önmagában nem bizonyítja, hogy Odüsszeusz kihajózott az Atlanti-óceánra. A hajózási rekonstrukcióban ezért inkább tengerként, nagy vízként vagy erős áramlású vízi határként értelmezem.
Hádész házának bejáratát így nem feltétlenül Gibraltárnál kell keresnünk. Közelebbi helyszín is szóba jöhet, amelyet köd, sötétség, barlangok, erős áramlások és különleges földrajzi formák jellemeznek.
B. szekció:
A helyszín azonosítása
7. Miért lehetett Ponza Hádész háza?
Ponza-azonosítás elsősorban hajózási és földrajzi érveken alapul.
Az északi szél a Circeo-fok felől közvetlenül a Pontine-szigetek irányába vihette Odüsszeusz hajóját. Ponza körülbelül 18 tengeri mérföldre fekszik a foktól, ezért még egy lassú ókori hajó is elérhette napnyugtáig.
A sziget vulkáni tufából épül fel. Mély üregek, barlangok, meredek falak, különös sziklaalakzatok és sötét öblök váltják egymást.
ZANNONE
A célterület északi részén fekszik. Partjai nagyrészt meredekek, és kevés biztonságos partra húzási lehetőséget kínálnak.
VENTOTENE
A számított szektor keleti részén található. Magas, meredek partjai miatt egy ókori hajó számára kevésbé lehetett alkalmas.
PALMAROLA
Vadregényes, sziklás és barlangokkal tagolt sziget. Földrajzi helyzete megfelelhetne a történetnek, de az expedíció során túl kicsinek találtuk a teljes jelenetsorhoz.
PONZA
A számított irányon és távolságon belül fekszik. Barlangjai, sötét üregei és különleges sziklaformái közül a négy sziget közül ez idézi fel legerősebben Hádész házának homéroszi képét.
8. A helyszín legfontosabb jellemzői
ALACSONY
PART
KÖD ÉS SÖTÉTSÉG
Perszephoné ligete
BARLANGOK ÉS SZIKLÁK
ALACSONY PART
Kirké azt mondta, hogy a hajót egy alacsony partnál kell partra futtatni. Ponza meredek sziklafalai között több kisebb, alacsony partszakasz és fövenyes öböl található.
KÖD ÉS SÖTÉTSÉG
Homérosz a kimmerioszok földjét ködbe és felhőkbe burkolózó vidékként írja le, amelyet nem világít meg a nap. Ez mitikus megfogalmazás, de jól érzékelteti a hely komor, túlvilági hangulatát..
PERSEPHONÉ LIGETE
A leírás magas nyárfákat és terméketlen fűzeket említ. Ilyen, pontosan azonosítható ligetet nem találunk Ponzán, ezért a növényzet nem tekinthető a helyszín bizonyítékának. .
BARLANGOK ÉS SZIKLÁK
Ponza vulkáni partján számos természetes és ember által tovább alakított üreg található. A sötét barlangok és átjárók könnyen összekapcsolódhattak a föld alatti világról alkotott képzetekkel.
9. Mi nem illik tökéletesen?
Homérosz leírásában az Akherón, a Püriphlegethón és a Kókütosz folyói egy sziklánál találkoznak. Ilyen folyórendszer Ponzán nem található.
Az Ókeanosz általában földrajzi és ritkábban mitológiai fogalom az Odüssziaában. Nem bizonyítható, hogy Homérosz ezzel a Tirrén-tengert vagy bármely konkrét földközi-tengeri vízterületet jelölt volna.
A szigethez nem kapcsolódik olyan mükénéi kori régészeti lelet sem, amely az itt leírt halottidézést vagy Odüsszeusz jelenlétét igazolná.
10. Mi illik jól a leíráshoz??
Az oda- és visszaút időtartama, a hajózás módja oda az északi széllel és vissza a jellemző tengeri széllel, valamint Ponza távolsága jól összeegyeztethető Homérosz leírásával.
11. Az expedíciós vizsgálat
Az expedíció során mind a négy lehetséges szigetet bejártuk. Ventotenét és Zannonét meredek, nehezen megközelíthető partjaik miatt vetettük el. Palmarola különleges sziklái ellenére túl kicsinek bizonyult.
Ponzán több olyan partszakaszt, sziklaformát és barlangot találtunk, amely megfelelhetett a történet komor környezetének. A sziget a számított távolságon belül fekszik, és északi széllel közvetlenül elérhető a Circeo-foktól.
Az expedíció azt mutatta meg, hogy a Ponza-azonosítás hajózási és földrajzi szempontból lehetséges. Azt azonban nem bizonyította, hogy az Odüsszeia eseményei valóban itt megtörténtek.
C. szekció:
TALÁLKOZÁS A HOLTAKKAL
12. A halottidéző szertartás
A hajósok partra futtatták a hajót. Odüsszeusz kardjával egy könyök hosszú és egy könyök széles gödröt ásott.
A gödör köré mézzel kevert tejet, bort és vizet öntött, majd árpalisztet szórt az áldozati helyre. Megígérte a holtaknak, hogy hazatérése után áldozatot mutat be tiszteletükre. Teiresziasznak külön egy teljesen fekete kost ajánlott fel.
Az áldozat bemutatásakor a holtak tömegesen gyűltek össze. Odüsszeusz kivont karddal őrizte a gödröt, és senkit sem engedett a vér közelébe, amíg Teiresziaszt meg nem kérdezte.
13. Teiresziasz jóslata
Teiresziasz figyelmeztette Odüsszeuszt, hogy Poszeidón haragja továbbra is üldözi. Mégis hazatérhetnek, ha társai uralkodnak magukon, és nem bántják Héliosz szent marháit.
Ha azonban elpusztítják az állatokat, hajójuk és teljes legénységük odavész. Odüsszeusz megmenekülhet, de csak hosszú szenvedés után, idegen hajón térhet haza.
A jóslat előre jelezte a történet következő nagy tragédiáját. Odüsszeusz ezután több halottal is találkozott, de hamarosan megrémült a köré gyűlő lelkek sokaságától. Attól tartott, hogy Perszephoné elküldi ellene a Gorgó fejét, ezért visszamenekült a hajóhoz.
D. szekció:
Visszatérés Kirkéhez
Odüsszeusz felszólította társait, hogy azonnal oldják el a tatköteleket. Először evezve haladtak, később kedvező szél segítette őket. A hajnal már Aiaié közelében érte a hajósokat.
Ha Hádész feltételezett helyszíne Ponza volt, az éjszakai visszatérés hajózási szempontból megvalósítható. A körülbelül 18 tengeri mérföldes utat kedvező széllel és evezéssel hajnalig teljesíthették.
A partra érve első feladatuk Elpénór eltemetése volt.
638. Fölszálltak szaporán, evezők mellé telepedtek.
639. Ókeanosz folyamán hordozta hajónkat a hullám
640. s vitte előbb a lapát lefelé, azután meg a jó szél.
Homérosz: Odüsszeia. 11. ének.
2. bárkánk, szélesutú tenger vizein tovasiklott
3. Aiaié szigetéhez; a házát tartja a Hajnal
4. ott, meg a tánctereit, s a Nap onnan lép föl az égre.
5. Majd, odaérve, hajónkat a parti fövenyre kivontuk,
6. és mi magunk léptünk ki a tenger torlata mellett.
7. Elszunnyadtunk, s így vártuk be az isteni Hajnalt.
Homérosz: Odüsszeia. 11. ének.
Fordította: Devecseri Gábor
Ezután Kirké elmondta nekik a következő út veszélyeit: a sziréneket, Szküllát, Kharübdiszt és Héliosz marháit.
A térségben a nappali és éjszakai szelek iránya megváltozhat. Ez kedvezhetett annak, hogy a hajó éjszaka visszatérjen a Circeo-fokhoz.
Az I. Odüsszeusz-expedíció tapasztalatai
Talán ez volt expedíciónk egyik legizgalmasabb és legvitatottabb helyszíne.
Mind a négy lehetséges szigetet bejártuk. Ventotene és Zannone meredek partjai, valamint Palmarola kis mérete miatt végül Ponza maradt a legerősebb jelölt.
A sziget barlangjai, vulkáni sziklái és különös formái valóban túlvilági hangulatot árasztanak. Ugyanakkor fontos különbséget tenni a személyes benyomás, a hajózási lehetőség és a történeti bizonyíték között.
Az expedíció Ponza alkalmasságát igazolta a rekonstrukcióban. Odüsszeusz jelenlétét azonban nem bizonyíthatta.
Az út eddig
A 9. szakasz vége
SZAKASZ IDEJE
kb. 2 nap
SZAKASZ TÁVJA
kb. 36 tmf
ÖSSZES ELTELT IDŐ
46 nap *
A MALEA-FOKTÓL MEGTETT ÚT
1 765 tmf
* Homérosz szerint 1 évet vendégeskedtek.
Ezzel az infoval nem tudok mit kezdeni.